A berlini szövetségi törvényhozás, a Bundestag hétfőn megvonta a bizalmat Olaf Scholz kancellártól, aki saját magával szemben kezdeményezett bizalmi szavazást. A német szociáldemokrata párt (SPD) politikusa ezt követően a Bundestag feloszlatását fogja kérni Frank-Walter Steinmeier államfőtől, ezzel megnyitva az utat a pártok előzetes megegyezése alapján február 23-án tartandó új választás előtt - számol be a ZDF heute.
Olaf Scholz német kancellár megtartotta beszédét a berlini Bundestagban a ma délután esedékes bizalmi szavazás előtt, melyben az állami befektetések fontosságát hangsúlyozta a gazdasági növekedés érdekében, valamint megismételte, nem támogatja sem a Taurus rakéták, sem a német haderő Ukrajnába küldését. A szociáldemokrata Scholz beszédére reagálva Friedrich Merz kereszténydemokrata (CDU-CSU) kancellárjelölt heves kritikát fogalmazott meg - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Olaf Scholz német kancellár pártja, az SPD szombati gyűlésén kijelentette, nem szabad „orosz rulettet” játszani Németország biztonságával – írja a Tagesschau.de.
Február 23-án előrehozott választások jönnek az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban, miután szétesett Olaf Scholz hármas koalíciója. A jelenlegi felmérések szerint nagy eséllyel visszatérhet a hatalom csúcsára Angela Merkel pártja, a konzervatív CDU, egy a Merkel-érával kritikus jelölttel, Friedrich Merzcel az élen. A szélsőjobboldali AfD előretörésével azonban a hagyományos pártok annyira meggyengültek, hogy újra hármas koalíció jöhet, és a három pártból kettő szinte bizonyosan a nemrég véget ért közlekedésilámpa-koalícióból csatlakozhat a konzervatív erő mellé.
A német közszolgálati televízió információi szerint a német kormánypártok és a legnagyobb ellenzéki erők megegyeztek az előrehozott választások időpontjában.
Olaf Scholz német kancellár bejelentette, akár már karácsony előtt bizalmi szavazást tarthatnak róla, amelynek elbukása esetén hamarosan előrehozott választások jöhetnek Németországban – írja a ZDF.
Néhány órával azután, hogy egyértelművé vált Donald Trump elnökválasztási győzelme, az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, Németországban is földcsuszamlásszerű változások indultak el: a hármas kormánykoalíció legkisebb pártja kilépett az együttműködésből, Olaf Scholz kancellár pedig bejelentette, bizalmi szavazást kezdeményez maga ellen, ami szinte biztos út az előrehozott választásokig. Bár a kancellár ragaszkodik egy január közepi bizalmi szavazáshoz, ami márciusi választásokat vetít előre, a legnagyobb ellenzéki erő kancellárjelöltje, Friedrich Merz mihamarabbi választásokat követel. Eközben a kisebbségbe szorult Scholznak el kellene fogadtatnia a költségvetést a Bundestaggal, amihez Merz támogatását kéri, aki viszont ennek feltételéül a választás lehetséges legkorábbi megtartását szabta feltételül. Egyelőre patthelyzet alakult ki tehát Németországban, miközben Trump győzelmével Európának arra kell készülnie, hogy az Egyesült Államok érdeklődése jelentősen csökkenni fog az öreg kontinens és a keleti végein dúló háború iránt.
Az ARD-DeutschlandTrend felmérése szerint a német lakosság egyértelmű többsége előrehozott választásokat szeretne – írja a Tagesschau.de.
A Bild információi szerint gőzerővel folyik a legnagyobb ellenzéki párt, a CDU központjában a tervezés arra az esetre, ha a jövő év elején előrehozott választások jönnének Németországban.
Friedrich Merz, - akit sokan már Németország következő kancellárjának tartanak - egy parlamenti felszólalásában kijelentette: ultimátumot intézne Oroszországnak, amit ha Vlagyimir Putyin elutasít, azonnal engedélyezi a Taurusok szállítását és bevetését.
Egyhangú szavazáson megerősítette hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetősége, hogy Friedrich Merz pártelnök lesz a CDU kancellárjelöltje a jövő évi szövetségi parlamenti választáson.
Kedden Friedrich Merz, a CDU, illetve Markus Söder, a bajor CSU elnöke együtt jelentették be, hogy Merz lesz a pártszövetség kancellárjelöltje a 2025 szeptemberében esedékes Bundestag-választásokon. A kancellárjelölt a hosszú Merkel-éra után vette át a CDU vezetését, és több tekintetben is szembefordult a párt Angela Merkel által vitt irányvonalával. De ki is Friedrich Merz, akinek a jelenlegi számok alapján nagy esélye van arra, hogy Németország kancellárja legyen?
Friedrich Merz, a CDU elnöke lesz a CDU/CSU-pártszövetség kancellárjelöltje a 2025 szeptemberében esedékes németországi választásokon. Ezzel eldőlt, hogy Merz lesz a kihívója a jelenlegi kancellárnak, Olaf Scholznak.
Erőteljesen kezdődött az új, a jövő szeptemberben esedékes Bundestag-választások előtti utolsó politikai szezon Németországban. A bevándorlás kérdése szinte mindent ural, és a migráció szigorítása most már szinte közmegegyezésnek számít a pártok között. Ám míg az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció óvatosabban szigorítana, a vezető ellenzéki erő, a CDU/CSU keményebben lépne fel a migránsok ellen: mindenkit visszafordítana a határról. A kormány lépett is: hétfőn határellenőrzést vezetett be a schengeni szárazföldi határokon, amivel kivívta néhány szomszédos ország rosszallását.
Kizárta Friedrich Merz, az ellenzéki, jobbközép német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, hogy pártja együttműködjön az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali párttal, amely sikeresen szerepelt a múlt hét végén két kelet-németországi régióban megrendezett tartományi választáson.
Németország két tartományában választottak vasárnap új tartományi parlamentet, mindkét tartomány a volt NDK területén található: Türingia és Szászország. Ezek a tartományok már eddig is a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) bástyáinak számítottak, de most minden korábbinál jobb eredményt ért el a párt. Türingia a második világháború óta az első tartomány, ahol a szélsőjobb győzelmet tudott aratni, és Szászországban sem sokkal maradt le a dobogó második fokáról. A többi párt azonban kizárta a koalíciókötést az AfD-vel, így a tartományok vezetését nincs esélyük megszerezni, viszont nagyon furcsa koalíciók jöhetnek a jobbközép CDU és a radikális baloldali BSW közreműködésével. Az Olaf Scholz-féle kormánykoalíció három pártja súlyosan leszerepelt, ami miatt komoly vesszőfutás várhat a kormányra a következő Bundestag-választásokig hátralévő alig több mint egy évben.
Ezzel elkerülheti Ausztria az uniós deficiteljárást.
Németország szerint el kell érni, hogy Ukrajna "az erő pozíciójából cselekedjen".
Magas hozamot ígér a tevékenység, kár lenne kihagyni.
Ijesztően gyorsan melegszik a klíma.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
